VII. Élet a török hódoltságban (1526–1718)

EGER | 2019. november 9–10.
Dobó István Vármúzeum, Dobó Bástya, Rendezvényterem

A rendezvénysorozatunkról elmondható, hogy sosem zártuk keretek közé a tematikát. Mindig a beérkezett előadások határozták meg, hogy mi lesz a konferencia irányvonala. De a történelem kiváló tréfákat ismer, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a nyolcadik tanácskozás, amelynek első napját egyetlen téma töltötte ki: Mohács! Vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy ennek a konferenciának az alcíme lehetne az, hogy “Nekünk Mohács kell!”

Sajtótájékoztató a konferencia előtt

Köszöntő: M. Pap Gergely, a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület elnöke Berecz Mátyás, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere
dr. Kelenik József, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese

A mohácsi csata helyszínének kutatástörténete
(Historiográfiai vázlat)

dr. B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze, muzeológusa; a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet tudományos munkatársa

A mohácsi csatát megelőző döntések és azok hatása
az összecsapás kimenetelére

dr. Négyesi Lajos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense

Középkori településnyomok a mohácsi síkságon

dr. Papp Adrienn, a Budapesti Történeti Múzeum régésze, főosztályvezetője; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa

Tűzfegyverek az 1526-os mohácsi csatában –
kutatási helyzetjelentés

dr. Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa

A hódoltság kori tömegsírok embertani vizsgálatának lehetőségei

Buzár Ágota, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár tárvezetője

Vita

Hadiutak a Duna mentén a késő középkorban

dr. Varga Szabolcs, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet tudományos munkatársa

A mohácsi náhíje és települései a 16–17. században

dr. Sudár Balázs, a Budapesti Történeti Múzeum történésze, muzeológusa

„Tájkép csata után”
18. századi határperek tanulságai a Mohácsi-mezőn

dr. Máté Gábor, a Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Társadalmi Kapcsolatok Intézet, Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének adjunktusa

Vita

A zaporozsjei kozákság hatalmi törekvései a délkelet-európai régióban a 16–17. században

Balla Péter, a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület alapító tagja

Tatár védlevelek a magyarországi városok levéltáraiból

dr. Ivanics Mária, a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének egyetemi tanára

Ostromló törökök, török ostromlók?
Szigetvár ostromainak tanulsága

dr. Kelenik József, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese

Egy „titkokkal” teli hely a 16. századi Isztambulban: a mádzsúndzsi boltja

dr. Péri Benedek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Orientalisztikai Intézetének igazgatója

„Elvöttem az kegyelmed levelét…”
Bocskai István ego-hálózata 1576 és 1598 között levelezése alapján

Juhász Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa

Renegát tolmácsok Budán a 17. század első felében

dr. Szabados János, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa

A szőnyi béke (1627) és a Szécsény – budai tárgyalások (1628) margójára

Marton Gellért Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa

Harminc év a császár szolgálatában –
Johann Adam Lachowitz török tolmács tevékenysége (1678–1709)


dr. Tóth Hajnalka, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének adjunktusa

Vita

„…Az szomszédságban éljünk barátságosan, mint az régi vitézi szokás, és ahogy a többi eleink is éltenek…”
Végvidéki életképek Koháry I. István főkapitánysága idején kelt iratok alapján (1647–1664)

dr. Komjáti Zoltán Igor, történész

A végvári katonák okozta konfliktusok Koháry I. István főkapitánysága alatt

Szalma István, Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet doktorandusza

Sirok, Szarvaskő és Cserépvár várai az 1687-es inventáriumok tükrében

Bánrévi Mónika, az Eszterházy Károly Egyetem PhD hallgatója

Vita

A magyar múltidéző mozgalom korai története (1902–1989)

dr. Szőllősy Gábor, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár nyugalmazott főtanácsosa

Tapintható történelem –
Új utak a látogatóbarát történelmi újrajátszásban

Balatni Imre, a Galgamácsai Művelődési Ház művelődésszervezője és Balku Anett, a Bethlen Gábor Hagyományőrség Egyesület elnöke

A „dolmány és mente kérdés margójára” –
férfi felsőruházat a kora újkorban

Zay Orsolya, a Dobó István Vármúzeum régésze, muzeológusa

Az oszmán távlövő íjászat intézményei, misztikus aspektusai,
különleges forrásai és gyökerei az iszlám előtti török kultúrában

dr. Murat Özveri, a Tirendaz Egyesület tagja

Egy oszmán élvezeti cikk a hódolt Magyarországon: a pipázás

dr. Sudár Balázs, a Budapesti Történeti Múzeum történésze, muzeológusa

Vita, zárszó

Poszterek: Fegyverleletek a mohácsi csatatérről

dr. Haramza Márk, a Janus Pannonius Múzeum történésze

Hadileletek a mohacsi csata környezetéből készült plakát:

A mohácsi török palánkvár térinformatikai vizsgálata

Készítő: dr. Pánya István, a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője (beszerzés alatt)