V. Élet a török hódoltságban (1526–1718)

EGER | 2017. november 11–12.
Dobó István Vármúzeum, Dobó Bástya, Rendezvényterem

A rendezvénysorozat kis jubileuma hozott némi változást a konferencia életébe. Mivel már oly sok előadó érdeklődött az esemény iránt, a régi jól bevált meghívásos rendszer mellett be kellett vezetnünk a jelentkezési lapot. Ettől az évtől kezdve már több fős bizottság szelektálta a jelentkezőket, és állította fel a konferencia tematikáját. Az elmúlt négy konferencia további tapasztalatokkal gyarapított bennünket, ezért a címet kiegészítettük évszámmal is, ami nem a hódoltság időszakát jelölte, hanem, hogy a szervezők milyen korszakokból várják az előadásokat. De az elsődleges cél továbbra is a hódoltság oszmán szemszögéből történő megvitatása volt.

Ezen a konferencián megtisztelt jelenlétével dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója is, és a nyitóelőadásban mérlegelte a hódoltság időszakát. Úgy hiszem, ettől a pillanattól mondhatjuk el, hogy az egyesülettel nemcsak a hagyományőrzők, a rendezvényszervezők számolnak komolyan, hanem a tudomány is. Hogy az egyik barátomat, a tanácskozás alapító előadóját idézzem: „Ezen a konferencián már megfordult a magyar turkológia négy generációja!”.

Köszöntő, megnyitó: a vendégeket üdvözli M. Pap Gergely a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző és Sportegyesület elnöke Berecz Mátyás igazgató, Dobó István Vármúzeum

Az oszmán-török hódítás mérlege

dr. Fodor Pál a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója

„…Mi nemű hűséggel és szorgalmatossággal az Nagyságod dolgába forgottam és miképpen mindeneket véghez vittem.” –
A Báthoriak Erdélyének portai kapcsolatai levélváltások és követutasítások tükrében

Balla Péter az Eszterházy Károly Egyetem doktorandusz hallgatója

Három az egyben. Hans Caspar budai renegát tolmács kémtevékenysége a 17. század derekán

Szabados János a Magyar Tudományos Akadémia – Szegedi Tudományegyetem Oszmán-kori kutatócsoport tudományos segédmunkatársa

Vita

A kuruc-török viszony a füleki végvár vezetőinek levelezése alapján

dr. Komjáti Zoltán Igor történész

Török kereskedők nehézségei és ügyködései a kuruc korban avagy hogyan ne kalmárkodjunk a Rákóczi-szabadságharc idején

dr. Tóth Hajnalka a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék egyetemi adjunktusa

Szekszárd a török korban

dr. Sudár Balázs a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa

Vita

A Csepel-szigeti települések demográfiai viszonyai a 16. század második felében

dr. Miskei Antal az Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Intézet docense

Településpusztulás (?) a hatvani szandzsákban (1544–1576)

Sellyei Diána történész, Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő
és Kiképző Parancsnokság

Embertani eredmények a hódoltság kori Pest muszlim temetőjének vizsgálatából

Buzár Ágota a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár antropológus-humánbiológusa és Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tár antropológus-humánbiológusa

Vita

Perzsa kéziratok az Oszmán Birodalomból az MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményében

dr. Péri Benedek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Török Filológiai Tanszék tanszékvezetője, egyetemi docense

A törökök Gutenbergje – egy magyar renegát Isztambulban a 18. század elején – Ibrahim Müteferrika pályája

dr. Kovács Nándor Erik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Török Filológiai Tanszék adjunktusa

A szpáhi katonaság vizsgálatának lehetőségei a MNL OL Oszmán adatbázisa alapján

dr. Sz. Simon Éva a Magyar Országos Levéltár Országos Levéltár főlevéltárosa

A mediterrán front a XVI. században –
Tengeri háború az iszlám megújulása és a Nyugat élre törésének időszakában

dr. Igaz Levente történész

Török ló? – Arab ló?

dr. Szőllősy Gábor a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár múzeumi főtanácsosa

Vita

Sárospataki bokályok vándorúton

dr. Gerelyes Ibolya régész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának nyugalmazott igazgatója

Honnan került egy türkiz korsó Budára?

dr. Papp Adrienn a Budapesti Történeti Múzeum régész-turkológusa

Pártám, pártám, gyöngyös koszorúm –
fejviseletek és a társadalmi, nemi, vallási, etnikai identitás kérdése
a kora újkorban

Zay Orsolya a Dobó István Vármúzeum régész-történésze

Vita