Élet a török hódoltságban konferencia-sorozat

Az Egyesület 2013. szeptemberi megalapítása után úgy gondoltuk, hogy szükségünk lenne valamire, amivel fel tudjuk magunkra hívni a figyelmet, hogy egy kis hírverést kapjon a csapat. Ezt azért éreztük fontosnak, mert akkor már több éve eredményesen működött a városban két másik, ugyanezzel a korszakkal foglalkozó, hagyományőrző egyesület, és legalább a helyiek figyelmét szerettük volna felkelteni. Egerben új egyesület alakult, amely a hódoltság időszakával, azon belül az oszmánokkal foglalkozik. Arra gondoltunk, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha szerveznénk egy kis házi ismeretterjesztő konferenciát, amire meghívjuk a téma ismert kutatóit, szakértőit egy-egy előadásra. Ezek voltak az első szárnycsapások, amelyből a mai napig magasan szárnyal ez a konferenciasorozat. Amit az első évben a szűkös lehetőségek korlátoztak, azok váltak a legfontosabb irányvonallá! Ezeket mind a mai napig tartjuk.

Ami a szakmának fontos

Már az első konferenciára is jellemző volt az interdiszciplinaritás, vagyis a tudományágak együttműködése, összefonódása. Nemcsak történészek vettek részt az eseményen, hanem más területek képviselői is. Az évek során megfordult nálunk történész, régész, filológus, antropológus, levéltáros, jogász, mérnök, restaurátor, népi iparművész, művelődésszervező, orientalista, hagyományőrző, régizenész…stb.

Az egyesület tagjai között sokan folytatnak tudományos munkát, így nem is volt kérdés, hogy a hitelességre is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A konferenciát az ország legismertebb és elismertebb kutatói, tudósai tisztelik meg előadásaikkal, ezzel közvetítik a legújabb eredményeket a hallgatóság felé.

Nem elhanyagolható az sem, hogy igyekszünk segíteni az utánpótlás-nevelésben is. Célunk a konferenciával, hogy lehetőséget adjunk az ifjú kutatóknak is a szereplésre. Már az első években is jelentkezett előadással egy-egy főiskolai hallgató, és a jövőben is szívesen látunk BA-, MA- szakos és Phd képzésen részt vevő hallgatókat is az előadók sorába akár egy poszterrel, akár előadással.

Ami a hallgatóságnak fontos

Hangsúlyos a közérthető ismeretterjesztés, hiszen a török korszak sokakat foglalkoztat, az emberek sok ismeretre tehettek szert tanulmányaik, olvasmányaik, szórakozásik révén. Ám valós ismereteket mégis a tudomány szolgáltathat, amennyiben azt mindenki számára érthető módon közli. Emiatt fordítottunk különösen nagy figyelmet a közérthetőségre és az ismeretterjesztésre.

És végül a toposzrombolás. Minden korszaknak megvannak a maga sztereotípiái, tévképzetei, rosszul rögzült teóriái. De vajon mind igaz, vannak valóság alapjai, vagy csak utólag félreértelmezett gondolat. Ezekre is fényt derítünk a tanácskozásainkon.

Rendezvényeinkre mindig jellemző volt, hogy előre sosem adtunk meg tematikát, a beérkezett jelentkezési lapok határozták azt meg utólag. Tehát az előadások határozzák meg a konferencia tematikáját.

Minket, szervezőket lepett meg a legjobban az, hogy egy egyszeri alkalomnak szánt konferencia az előadók “nyomására”, ösztönzésére sorozattá alakulhatott. Bátran állíthatjuk, hogy a rendezvény folyamatosan fejlődött, és végig tartani tudott egy magas színvonalat amellett, hogy a fő irányvonalak sem sérültek.

A sorozat a második évben kapta meg mai, végleges nevét, ám akkora lett az érdeklődés, túljelentkezés, hogy a negyedik évtől már vissza is kellett utasítanunk jelentkezőket. A válogatás megkönnyítése érdekében bevezettük a jelentekzési lapot, majd egy időkeretet is kapott a cím, ami a későbbiekben plusz lehetőségeket adott a szervezőknek. Ez a keret hagyományosan 1526–1718, vagyis a mohácsi csatától a Temesköz visszavételéig. De mint már fentebb említettük, ez egy kis játékot is enged nekünk, vagyis az évszám nem a hódoltság időtartamát jelöli, hanem azt az évkeretet, amelyből várjuk az előadók jelentkezési lapjait. Ezt indokolhatja valamilyen jeles alkalom, esetleg kulturális évad, esemény egyaránt.